Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál

Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál

Pedagógus továbbképzéseink

MintaKINCStár – a népművészeti anyanyelv

2019. február 01. - Népmesefesztivál

Az előző év nagy sikerére való tekintettel idén két pedagógus továbbképzéssel is várunk titeket a fesztivál első két napján!

pgy_9281_1.jpg

(A fotó a 2018-as rendezvényen szervezett Pompás Napok képzésen készült.)

Az egyik 7,5 kreditpontos pedagógus továbbképzésünk a
"MintaKINCStár – a népművészeti anyanyelv" címet viseli,
a képzés előadója, vezetője Hegedűsné Sevella Zsuzsanna, az M-Art Egyesület tagja, a MintaKincsTár program szellemi létrehozója, gyakorlati fejlesztője.

Zsuzsannáék hitvallása a következő:

Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeket megismertessük népünk hagyományaival, díszítő motívumainak formavilágával. A művészeti anyanyelv elsajátítására a hagyományos mintákkal való megismerkedést tartjuk alkalmasnak. E nyelv, anyanyelv elsajátítására dolgoztuk ki, mintegy hiánypótlásként a Mintakincstár foglalkoztató sorozatot. A mai kor igényeinek megfelelő köntösben tálaljuk őseink formakincseit úgy, hogy közben nem veszítik el eredeti jelentésüket. Szeretnénk, ha a gyerekek természetes örökösei lennének e világnak, s igénnyé válna a gyökerek felkutatása, megismerése. Alakuljon ki az értékőrzés igénye!

A MintaKINCStár megálmodója Ráckeresztúron született, és a mai napig gyerekkori, falun szerzett élményeiből táplálkozik hiába lakik már évek óta Fehérváron – derül ki egy vele készült interjúban. Nem meglepő tehát, hogy ars poeticája is a következő Mikszáth Kálmán idézet: „Aki falun született, az meg nem szabadulhat a falutól, hiába tépi el az összes gyökereket, melyek oda fűzték, hiába feneklik meg a városban, a falu utána jön, mint a kisértet és hívja haza maga után. Az eloltott gyertyával esténkint eltűnik a város sok ezer házával és ide jön a kicsiny falu akáczfáival, liczeumkerítéseivel, eredeti vidám népével. Bizony én még most is annyit lakom falun, mint a városban.”

Zsuzsanna alapvetően tanító végzettségű, ugyanakkor pályáján már nagyon hamar elkezdett játékeszközöket létrehozni. Célja a tapasztalati tudásszerzés, a játszva tanulás továbbadása, meghonosítása. „Az igazi plusz abban van, amikor a gyerekek hozzák létre ezeket a játékeszközöket. Megtapasztalják, hogy értéket teremtenek. Amit az ember maga hoz létre- akár gyerek, akár felnőtt – ahhoz jobban kötődik, megbecsüli, emlékek, tapasztalatok kötődnek hozzá. Fontos, hogy a gyerek alkotó módon benne legyen az elkészülő tárgyban.” Szerinte ez a lelki egészségükhöz is rendkívül fontos (forrás)

mintakincstar.jpg

 

A MintaKINCStár már most több kötettel büszkélkedhet és folyamatosan tervben és gyártásban vannak a következő részek. Ezek mindegyike jól kombinálható, kiegészíthető egymással.

A játékgyűjteményt 2015-ben a Hagyományok Háza által meghirdetett XVI. Élő Népművészeti Országos Kiállításon a játék kategóriában arany oklevéllel díjazták. A foglalkoztató sorozat és a módszer a Fejér Megyei Értéktár része.

 

A képzést főként óvodapedagógusoknak, tanítóknak, rajztanároknak és művelődési házakban dolgozóknak ajánljuk. A napról igazolást állítunk ki, mely beszámítható a 120 órás keretbe.

Szakmai napunk felépítése:

  1. Őrizzük? ŐRIZZÜK! Kinek? Hogyan?  Mikor?  Miért?  Mivel? Hogyan? 
    a  MINTAKINCSTÁR születése – a  kiadvány és programsorozat bemutatója
  2. Forgószínpad-szerű gyakorlatorientált foglalkozások – játékkészítés és vizuális alkotó foglalkozások különböző népművészeti minták felhasználásával

MintaKINCStár játék típusai:

  • Memóriajáték
  • Mátrixok
  • Illeszd a helyére!
  • Bújtasd el!
  • Nyomozz!
  • Ragassz és színezz!
  • Rakd össze!
  • Dominó

Vizuális játékok: nyomatok készítése, színes indigó, leporelló készítése stb.

A szakmai napon feldolgozott mintavilág:

  • különböző tájegységek hímzésmintái
  • fazekas termékek mintái
  • pásztor faragások mintái

A nap során mindenki elkészítheti saját játékkészletét, mely azonnal használható. A programon minden eszközt és alapanyagot biztosítunk.

Időpont: 2019. június 6. (csütörtök) kb. 9:00.15:00

Részvételi díj: 6000Ft/ fő

Ha felkeltette érdeklődésed, jelentkezz továbbképzésünkre vagy csak látogass el a fesztiválunkra!

mese_emblema_hatvan.png

A bejegyzés ezen interjú alapján (is) készült. 

Még több MintaKINCStár: https://www.youtube.com/watch?v=aslgb3deHdc

Bővebb információ a fesztiválról: https://www.nepmesefesztival.hu/ 

Facebook: https://www.facebook.com/nepmesefesztival/

A mesemondás három aranyalmája

 

Sándor Ildikó: A mesemondás három aranyalmája

(Előadás az Olvasástársaság és a Hagyományok Háza által szervezett népmese konferencián 2017. szeptember 22. Pécs)

Előadásomban napjaink egyre terebélyesedő népmese-mondó mozgalmának három aranyalmájáról beszélek: a művészet, a közösség és a tudás mesei jelenlétéről, valamint arról, hogy ma, nekünk mit jelent, mit ad a népmese elmondása és hallgatása, milyen kihívások és feladatok előtt állunk e területen. A mese, mesemondás kifejezéseket használva (a „nép” előtag elhagyásával) is kifejezetten a népmesére gondolok a következőkben.

 559757_666261136752395_1203744013_n.jpg

  1. Az első aranyalma: a mesemondás mint művészet, esztétikum

 

„…még voltam egy ember, olyan, hogy a mesemondásba költőnek nevezhettem volna magam”

 

Cifra János mesemondó szavai is igazolják, a paraszti közösség - és benne a mesemondó maga is - tudatában volt annak, hogy a mesemondás a hétköznapi tudatformáktól, a kommunikációs rendszerek mindennapos használatától eltérő művészi megnyilvánulás.

 

A népmese szóbeli költészet, és mint ilyen az esztétikailag megformált szó(beliség) művészete, s ekképpen elsődleges célja, feladata a gyönyörködtetés. Az elbeszélő szóbeli költészet egyik legrangosabb műfajára, a népmesére szilárd szerkezet, nyelvi ritmus és költői megkomponáltság jellemző – ahogyan a Néprajzi lexikon „népmese” címszava fogalmaz. Ennyiben a történetmesélés (storytelling) nagyobb halmazán belül egy kisebb, jól elkülöníthető egységet képez – a népmese beletartozik a storytelling kortárs áramába, de nem minden történetmondás tekinthető mesemondásnak.

 

A mesei műfaj poétikai jellemzői, szabályai értelmében a népmese epikus, elbeszélő, prózai műfaj, a konferencia hallgatói számára jól ismert kötött tartalom, és szerkezet, számos csak a népmesére jellemző formai és stílusbeli jellegzetességekkel írható le.

 

Napjaink mesélői nagyobb részt könyvekből merítik mesetudásukat. A mai mesemondó (aki nem szájról szájra sajátítja el a meséket) akkor jár el helyesen, ha meserepertoárja kialakításához és folyamatos bővítéséhez néprajzi szempontból hitelesen közreadott meseszövegekhez nyúl. A mesemondó feladata, hogy a könyvből megismert, megtanult mesét életre hívja és a szóbeliség keretei közé illessze. Mindezt úgy teszi, hogy nem memoriterként mondja föl a mesét (erre a mesemondó versenyek szervezői figyelmét külön is szeretném fölhívni), hanem a szöveg belső logikáját, a szüzsét megőrizve, a föntebb említett szerkezeti, stilisztikai szabályokat betartva minden mesemondáskor újraalkotja, rögtönzi a mesét. 

A jó mesélő sok mesét tud, gazdag repertoárja láthatatlanul is hátteret ad az épp elhangzó történethez. A legszebb tündérmeséket írásban rögzítették, hang- és filmfelvételek nem készültek róluk. A mesemondó nem alapozhat kizárólag a saját terepen szerzett élményeire, tapasztalatára, hiszen az eredeti környezetben már nem él tiszta formájában az elmúlt két évszázadban lejegyzett mesék túlnyomó része. Ugyanakkor szegényítené a repertoárt, ha szigorúan csak a meglévő és hozzáférhető hangzó- és filmfelvételekre támaszkodnánk.

Magának a mesemondónak kell megtalálnia azt a kényes egyensúlyt, ami a napjainkban is felgyűjthető mesék és a régebben dokumentált meseszövegek együttélését szolgálja. Napjaink jó mesélője biztos esztétikai érzékkel válogat a végtelen mesekincsből, ismeri a műfaj jellegzetességeit, szabályait - és ezeket gördülékenyen, magabiztosan alkalmazza, amikor kiáll a hallgatósága elé.

 A költőileg megformált szó művészi, esztétikai élményt nyújt, azaz gyönyörködtet. Tudni kell azonban azt is, hogy a szóbeliség más törvényszerűségeket hordoz, mint az írott, kőbevésett irodalom. Hogy elsőként a legfontosabbat említsem, a mesehallgatónak nem áll módjában visszalapozni (szemben a mese olvasójával). Ezért úgy kell mesélni, hogy a hallgatóság ne veszítse el a fonalat, vagy ha ez megtörténne, akkor a mesemondás keretein belül találjon vissza a történet fonalához.

A szöveg megformálásának tartalmi és akusztikai eszközei, valamint a kéz, az arc és a test beszéde nagyban segítik a figyelem fenntartását, különösen egy hosszabb mesemondás során. A mesélők a költői eszközök széles köréből merítenek. Gyakoriak az ismétlés különböző formái (halmozás, fokozás, ellentét), valamint a hasonlat, a metafora és a metonímia; mind-mind az értést könnyítő és a szöveg befogadását segítő, mnemotechnikai eszközök. A népköltészetben gyakran alkalmazott megoldásokról van szó. Az ismétlés és a párhuzamosság az archaikus, szóbeli költészet(ek) elemi törvényszerűsége. Az ismétlések az alliterációtól a figura etimologikán keresztül (hetedhét, szépséges szép) a kötötten ismétlődő párbeszédekig és az összetett szerkezeti hármasságokig szövik át a mesét.

 A mesemondó ajkán szöveggé formálódó szavak, mondatok tartalmának megértéséhez, és a művészi élményhez, egyszersmind a figyelem ébrentartásához is nélkülözhetetlenek az akusztikus megformálás eszközei. Az alliteráció egyszerre nyelvi-esztétikai és mnemotechnikai (a tanulást, a memorizálást és a mese felidézését segítő) eszköz. A szókezdő hangzók összecsengése a nyelv zeneiségére, a szöveghangzásra erőteljesen építenek, ezek fontos párjai a testzajok: csettintés, a két kéz összecsapásával keletkező hang, dobbantás, füttyentés stb. A testzajokat a beszédhez képest más akusztikai tartományban érzékeljük, így jótékonyan stimulálják a lankadó auditív figyelmet, emellett fontos eszközei az érzelmi megnyilvánulásoknak, közvetlen érzékelésen keresztül, a beszédhez társuló kifejezésnek. A Hagyományok Háza  Mesebeszéd című oktató dvd-jén külön kigyűjtöttünk erre vonatkozó példákat mai mesemondóktól.

228305_527973767214471_555100617_n.jpg

A szavakon és a hangzáson túl a mesemondás kifejezőeszközei között ott találjuk a kéz- és arcjátékot, a testbeszédet, a hanghordozásban (tempóban, hangszínben, hangerősségben) rejlő (metakommunikációs) lehetőségeket - vagyis a mesélő és hallgatósága között az adott pillanatban, az adott közegben megvalósuló sokrétű közlést. Mindezen eszközök alkalmazása a mesélés során szorosan kötődik a szóbeli, személyes közlés kereteihez.

 A mesemondó nemcsak előadó, hanem alkotó is, hiszen a szájhagyományozó költészet lehetőséget ad arra, hogy ne pusztán reprodukáljunk, fölmondjunk egy megtanult szöveget, hanem minden egyes mesélés alkalmával újraalkossuk és variálgassuk pillanatnyi inspirációnk szerint (a helyhez, a helyzethez, a jelenlévők reakcióihoz vagy akár a váratlan külső körülményekhez formálva azt). Éppen ezért kell a mesemondónak saját fantáziájára támaszkodnia, saját élményeit is beleszőnie a mesébe.

 Az élvezetes, élőszavas mesemondás alapvető építőköve a szerkezeti ismétlés, amelyet a könyvbe átírt mesék esetében gyakran elhagynak. A lerövidítés esztétikai értelemben és a szövegbefogadás tekintetében is sokat ronthat a szövegen. A korábban már idézett Cifra János mesemondó így vélekedik a mesemondó szerepéről:

Változtatni nem lehet. Hanem szépíteni. Akárhogy hallotta az ember, de nem akárhogy mondhatja el.

 

A hazai folklorisztika egyik legjelentősebb teljesítménye az egyéniségkutató iskola/irányzat, amely a leginkább a mesekutatás területén volt jelen (Ortutay Fedics Mihály mesélő repertoárjának és életútjának közlésével indította). A mesemondó egyéniségek mélyreható tanulmányozásával például úgy gazdagíthatja a mai mesemondó tudását és talentumát, ha a közismert mesei fordulatokon túl (mentek mendegéltek), legkiválóbb paraszti mesélőink egyéni vagy csak a lokális közösségekben élő mesei fordulatait, mesélésük egyéni stílusjegyeit megismerik és beillesztik meséikbe.

 

A mesélő szóval teremt képeket. Ismét Cifra Jánost idézem: „Ne siessék el, ne kurtítsák meg” – nem a cselekményszövés összetettsége, szerteágazó mivolta, hanem a képi gazdagság, a részletező elbeszélő stílus teszi élvezetessé és költőivé a jó mesemondást – így bontja ki Nagy Olga erdélyi mesekutató Cifra vélekedését.

 

  1. A szóban elhangzó mese második aranyalmája a hús-vér, valóságos közösség keretei között átélt élmény, a mesemondás-mesehallgatás közösségi jellege.

 

Ahogy Kovács Ágnes – és nyomában számos népmesével foglalkozó kutató – hangsúlyozza, nincs magányos mesélés: a mesemondáshoz legalább két ember, a mesélő és a hallgató szükségeltetik.  

Amint a mesemondás csínja-bínja elsajátítható, úgy a mese hallgatása (befogadása) is tanulható és tanulandó. Mesehallgatónak sem születik az ember, hanem azzá válik. Különösen igaz ez, amikor nem a napjainkban megszokott, intim esti mesemondásra gondolunk saját 1-2-3 gyermekünk számára, hanem a nagyobb létszámú hallgatóság előtt elmondott mesére. A hagyományos mesemondási alkalmak résztvevői észrevétlenül, a maguk közösségében tették magukévá azokat az íratlan szabályokat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a mesélő a mesemondásra összpontosulhasson, illetve a mesehallgatók is átadhassák figyelmüket ennek a páratlan élménynek.

Napjainkban ez a mesemondó feladata: fordítson gondot arra, hogy a résztvevők számára komfortos legyen a helyzet! (A gyerekek imádnak hasalva vagy épp a földön, párnákon összekucorodva mesét hallgatni; nem mindegyikük tud nyugton maradni, de ha a kezében lévő tárggyal molyolhat, miénk a figyelme).

A mesélővel való szemkontaktus is igen fontos: Fábián Éva például addig nem kezd mesélni a „Találkozás a néphagyománnyal” rendezvényünkön, míg nem ül úgy mindenki kényelmesen (70-80 gyerekről van szó ilyenkor), hogy láthassa a mesemondót és az is viszont hallgatóságát. Bemutatkozás után elmondja, mire készül, kérdez, beszélget, megszólít – és ha már mindenki figyelme őrá irányul, akkor kezd csak bele a mesébe.

 

„…az élő közösségi mesemondásban éppen az a jó, hogy pontosan annak a jelenlévő kis társaságnak szól” (Tóth Kriszta, az Ahol a madár se jár…házigazdája.) A jó mesemondó hallgatóságához igazítja, mit és hogyan mesél. Ebben az esetben a mesehallgatás közös élménnyé, közös tudássá válik. Néhányan ülnek itt a teremben, akiknek a „harangzsír” kifejezés hallatán nemcsak egy mesei epizód jut az eszükbe, hanem egy esti mesélés számtalan, fel-felbuggyanó közös kacagása.

 

„A hallgatók is reagálnak, közbeszólnak, együtt élnek a mesével…nincs hálátlanabb dolog, mint néma, reakció nélküli közönségnek mesélni.” (Tóth Kriszta)

 11811298_1020786637933179_9218767303814014354_n.jpg

A mesemondón is múlik, illetve nagyobb részt az ő kezében vannak azok az eszközök, amelyeknek köszönhetően a mai mesehallgató aktív részese lesz a mesélésnek. Gyerekeknél ilyen lehet az indító, közös mondókázás, vegyes életkornál pedig a közös ének, felelgetősök, beugratók, találóskérdések. A mesemondás megkezdése előtt ezek a fortélyok arra is jók, hogy a figyelmet odairányítsák, a két fél egymásra hangolódjon, ill. a mesemondó e gesztus segítségével mintegy szerződést kössön a közönséggel, hogy itt nem kell pisszenés nélkül hallgatni.

 

A mesemondó legyen érzékeny a hallgatóság reakcióira!

Az egyik mesém elején a savanyú krumplilevesből és túrós galuskából álló vacsorával a zsoboki gyermekotthon lakói roppant elégedetlenek voltak, Rövid egyeztetésbe fogtunk (kérdések segítségével), melynek eredményeként aznap a szegényember házánál a menü „csigaleves” (csigatésztás húsleves), mics és szalmapityóka volt (ketchup ügyben nem jutottunk dűlőre).

A jó mesélő bevonja hallgatóságát a mesélésbe: teret ad megnyilvánulásaiknak, ösztönzi őket az aktív részvételre. Legjellemzőbb eszközei a mesemondás folyamatában a kiszólás, megszólítás (az egész hallgatóságé vagy épp egy konkrét hallgatóé), kérdés, amelyre valóban választ, reakciót várunk. Mesebeszéd dvd-nk példaanyagában külön kigyűjtöttük, hogyan alkalmazzák ezeket a mesemondók különböző életkorú közönségek előtt, szabadban, zárt térben, kisebb és nagyobb létszámú hallgatóság esetében.

 A könyv alapú irodalmi művek befogadásával szemben a mondott mese esetében térben és időben nem különül el a kódolás-dekódolás, vagyis az (újra)alkotás és a befogadás egyidejű, így a hallgatóságnak lehetősége van a közvetlen visszajelzésre, és ezek a jelzések alakíthatják a mesélés folyamatát is. A szerző nélküliség, a nyitott szövegformálási lehetőségek nemcsak a mesélő, hanem hallgatósága számára is teret adnak, hogy bekapcsolódjanak az alkotói folyamatba.

 

  1. Cifra János erdélyi mesemondó után most a vajdasági Szőcs Boldizsár gondolatait hívom segítségül a mesemondás harmadik aranyalmájának bemutatásához: „a mese a szegény ember egyeteme” A népmese harmadik aranyalmáját egy szóval nehéz lenne meghatároznom, hiszen a népmese demokratizmusa - azaz mindenki számára hozzáférhető, befogadható mivolta - és a mesék által közvetített tudás és erkölcs együttesére gondolok.

 

A népmese napjára közzétett 2009-ben közzétett felhívás (Fordulópont egy korábbi számában olvasható, Gombos Péter jegyzi a felhívás szövegét) a fenti kérdésre irányítja a figyelmünket, amikor azt emeli ki, hogy a mese olyan narratíva, amely a kulturális emlékezet kiemelkedően fontos forrása. A mesélés, mint történetmondás szimbolikus képeket alkalmaz, méghozzá olyanokat, amelyek a hallgatók számára hozzáférhetőek, megragadhatóak.  A moralitás pedig úgy jelenik meg a mesékben, hogy a kezdeti probléma/konfliktus, amely a főhőst útnak indítja és cselekvésre készteti, útja során a küzdelem (=megküzdés) stratégiáit sorakoztatja föl, és jóllehet az elbukás lehetőségét is fölvillantja a próbatételek közbene, ám a mesében a legtöbbször az igazak oldalán ott a korrekció lehetősége és a segítség (gyakorta a váratlanul érkező csoda képében). A mesékben végül mindig az igazság győzedelmeskedik. A mesei világban rend van.

A mesemondás helyet keres és talál napjaink kultúrájában. Nyári táborokban gyerekek, felnőttek, vegyes korú és összetételű hallgatóság, a fesztiválkultúra is nyitni látszik a mesemondás irányába és lassan megtalálja (ez egyáltalán nem könnyű feladat!) a mesemondáshoz alkalmas helyszínt, körülményeket. A közösségi terek, a kávéházak, az oktatás és nevelés intézményei szintén a rendszeres mesemondás helyszínéül szolgálhatnak.

12096182_1651671018445146_5658411290676868513_n.jpg 

A mesélésnek helye van a gyermekek mellett a felnőttek között is. A mese művészi-esztétikai élményt, közösségi együttlétet, tudást és erkölcsi útmutatást tud nyújtani különböző műveltségi és szociokulturális háttérrel rendelkező hallgatóságnak.

 

Felhasznált irodalom

 Gombos Péter: Felhívás – a Népmese Napja. Fordulópont XI. 44. 2009/2. 26-28.

 Lengyel Tóth Kriszta: Ahol a madár se jár…Fordulópont XVI. 63. 2014/1. 103-109.

 Nagy Olga: Cifra János meséi. Budapest, akadémiai Kiadó, 1991.

 

A fesztivál honlapja: www.nepmesefesztival.hu
A fesztivál Facebook oldala: Facebook/nepmesefesztival
mese_emblema_hatvan.png

 

 

 

 

Az élőszavas mesemondás kultúrája a jelen kor kihívásaiban - Tekergő Meseösvény Egyesület

Mai blogbejegyzésünk a Tekergő Meseösvény Egyesületről szól. Köszönjük az interjút!

 22550206_1964087893849381_7458608926326380437_o.jpg

Mit képvisel a Tekergő Meseösvény Egyesület, miért alakultatok?

Mesemondóink hosszú évek óta meséltek külön-külön és együtt is. 2016-ban azért alapítottuk az egyesületet, hogy közös erővel tudjuk minden korosztály számára biztosítani a mese kultúrájának továbbélését Magyarországon és Erdélyben egyaránt. Fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos, élőszavas mesemondás kultúráját a jelen kor kihívásaira reagálva tartsuk fenn, vigyük tovább.

Induláskor ketten voltunk mesemondók, akik keresgéltük a meseösvényünket, jómagam és Gregus László mesemondó társam. Azonban nagyon hamar megtaláltuk azt az ösvényt, amelyen további társainkra bukkantunk, majd segítőinkre, önkénteseinkre.  Ma már 0-100 éves korig minden korosztálynak visszük a mesét, mesejátékokat, mesetanfolyamokat, meseműhelyeket, meseesteket, mesenapokat, mesetáborokat szervezünk.

23926363_1982589908665846_2511084022376201604_o.jpg

Kik a Tekergő Mesöesvény Egyesület tagjai?

Az egyesület állandó tagjai Hajós Erika, Gregus László és Sőrés Rozka mesemondók, akik többnyire Magyarországon tevékenykednek, Bedőházi Beáta és Pál Anna, akik Erdélyben mesélnek, továbbá nemrég csatlakozott hozzánk Bozó Andrea szociálpedagógus, szexuálteapeuta, aki táborainkban segíti a kiskamasz programjainkat. Állandó tagjainkon kívül számos önkéntes és segítő csatlakozott hozzánk az utóbbi évnek, hogy csak párukat említsem: Orza Bori, mesemondó és pedagógus hallgató, Hacsi Anna mesemondó és óvónő, Ferencz Abigél pszichológis hallgató, Pál Anna pszichológus hallgató, Fábián Annamária, népdalénekes és népzenepedagógus hallgató, Both Zsuzsa népzenész, kézműves és néprajzkuatató és még sokan mások, akik ugyanilyen fontosak, csak hosszú lenne a lista.

Már az első -akkor még "Turán innen, Turán túl" néven bemutatott- fesztivál óta előadói vagytok ennek az eseménynek. Mi a véleményetek a népmesefesztiválról?

A mesefesztivál az a hely, ahol mindenki ugyanazt csinálja, és mégis mindenki másképp. Aki ide betéved, megérti, miért lett mesemondó a mesemondó. Ilyen sokrétű, sokszínű családi fesztiválon mesélni is és mesemondó társaink meséjét hallgatni is igazi katarzis.

24130529_1982590111999159_8653001391192973702_o.jpg

Miért szerettek ide jönni előadást tartani?

Sok színvonalas program vesz körül és mint említettem, nem csak mesélni szeretünk, de társaink meséit is nagyon szeretjük hallgatni. Emellett sok hasznos és érdekes előadáson vehetünk részt, együtt lehetünk mesemondó társainkkal, közös programokat is tervezünk. Együtt mesélni egyszerűen jó.

Sokféle programot szerveztek, melyek azok, amelyeken együtt szoktatok fellépni?

Mesenapokat szoktunk szervezni Magyarországon és Erdélyben is, ahol szeretünk együtt lenni, a nyári mesetáborok alkalmával is többen tudunk együtt dolgozni, illetve néha turnézunk is Erdélyben, ilyenkor iskolákba, óvodákba, de kocsmákba is elvisszük a mesét és persze a mesefesztiválra is közösen készülünk, sok saját és sok közös programmal.

17635509_1954149654813023_8136807366723351112_o.jpg

 

A fesztivál honlapja: www.nepmesefesztival.hu
A fesztivál Facebook oldala: Facebook/nepmesefesztival
mese_emblema_hatvan.png

MintaKINCStár - a népművészeti anyanyelv

„Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze maradványainkat, nehogy végre is elvesszenek, s ezáltal üresebb legyen a múlt, s szegényebb a jelen és kétesebb a jövő…” /Ipolyi Arnold/

Mai cikkünk írója Sevella Zsuzsanna fejlesztőpedagógus,  aki életre hívta és gondozza a MintaKINCStár foglalkoztató játékait és füzeteit.

A Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-dunántúli Regionális Társasága 2007-től működik, s tevékenysége évről-évre egyre szélesebb népművészeti, művészeti palettát, egyre nagyobb érdeklődői kört érint. A M-ART tagjaként elsődleges feladatatomnak tekintem, hogy a még fellelhető népművészeti mintákat őrző, visszahagyományozó tevékenységet segítsem.

 img_6079.JPG

Népművészeti anyanyelv


A népművészeti minták, formák megismerésére igen kevés lehetőség van. Fontosnak tartom, hogy a gyerekeket megismertessem népünk hagyományaival, díszítő motívumainak formavilágával.

A művészeti anyanyelv elsajátítására a hagyományos mintákkal való megismerkedést tartom egyik fő pillérnek. E nyelv, anyanyelv elsajátítására dolgoztam ki, mintegy hiánypótlásként a Mintakincstár foglalkoztató sorozatot. E sorozat a mai kor igényeinek megfelelő köntösben tálalja őseink formakincseit úgy, hogy közben nem veszítik el eredeti jelentésüket. Szeretném, ha a gyerekek természetes örökösei lennének e világnak, s igénnyé válna a gyökerek felkutatása, megismerése, alakuljon ki az értékőrzés igénye!

A sorozat célja: a hagyományőrzés, az elődeink által használt mintakincs megismerése és megőrzése, az ismeretek bővítése, megerősítése, rendszerezése és az önálló alkotómunka segítése, a személyiség komplex fejlesztése.


E projektet több éves munka előzte meg. Egyesületünk Megyejáró kreativitás című szakmai programsorozata 2014-ben 70 helyszínen közel 453 diákhoz jutott el, komplex népművészeti programokkal, tanórán kívüli oktatást segítő szakkörök, témahetek, táborok formájában. Népszerűsítve a hagyományos népművészetet, a népzenét, a néptáncot. Megismertetve a gyerekeket mind a művészi alkotás lehetőségével és örömével, mind a mindennapi hagyományainkkal. 

A játékgyűjteményt 2015-ben a Hagyományok Háza által meghirdetett XVI. Élő Népművészeti Országos Kiállításon a játék kategóriában arany oklevéllel díjazták. A foglalkoztató füzet bemutatkozott a Fejér Megyei Értéknapon. Nagy sikerrel szerepelt 2015-ben és 2016-ban a Budai Várban a Mesterségek Ünnepén. Kiállításra került a Duna Palotában a “Hommage á Malonyai Dezső” címmel és tematikával nyílt képző-, nép- és iparművészeti pályázat keretében. A játékgyűjtemény népi iparművészeti zsűrizésen vett részt, Pávavédjeggyel ellátott.

 img_1827.JPG

Miért pont a játék?


Játszani mindenki szeret, ezért választottam foglalkozásaink fő eszközeként a játékot. A jó játék mindig erőfeszítést, aktív tevékenységet kíván, mindig felelősséggel kell játszani.  Vallom, hogy a gyerekeket érdemes a legfogékonyabb korban megismertetni őseink szokásaival, mesterségeikkel, míves tárgyaikkal. Rejtvényekkel, érdekes játékeszközökkel, vonzó színhasználattal közelebb tudjuk hozni a számukra mára már idegen formakincseket.

 

Olyan játékokat fejlesztek, amelyek a játékélmény mellett észrevétlenül becsempészik a gyerekek vizuális memóriájába a népművészeti mintákat. A különféle játéktípusok teszik hatékonyabbá és eredményesebbé minden gyermek számára ennek a nyelvnek a befogadását. Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy ez a játékalapú tanulási folyamat élményalapú legyen. Hiszem, hogy ezáltal hatékonyabb, eredményesebb az ismeretszerzés, s a gyerekek személyes és szociális képességei is megfelelően fejlődnek. Játékaim a tanulás és a szórakoztatás kombinációjára épülnek.  Mintakincsünk feldolgozását a hagyományos társas játékos módon dogozza fel. Előnyük az online játékokkal szemben, hogy visszahozzák a személyes interakciók szerepét. A játéktípusok között található dominó, lottó játék, memória játék, sziluettekkel való rejtvényes feladat, különféle logikai játékok, labirintusok, hibakeresők. A mintavilág folyamatosan bővül. Ma már fejér megyei hímzésmintákon kívül többek közt megismerkedhetnek a gyerekek a különböző tájegységek hímzésvilágával, a pásztorfaragásokkal, kékfestő és fazekas mintákkal. Készültek játékeszközök házoromzatok, oszlopdíszítések, kerítéselemek, kémények, széktámlák, tükrösök felhasználásával a fiúk kedvéért.

Nehéz feladat arra vállalkozni, hogy a XXI. század kisembere felismerje, hogy nem csak a technikai eszközök, nem csak a multikulturális „élmények” jelenthetnek számára örömöt, kikapcsolódást, tudást, értéket. Küldetésem mégis további új, a magyar mintakincset feldolgozó játékalapú eszközök fejlesztése, hogy élményszerűbb és hatékonyabb legyen e kincs megismerése. Úgy gondolom, hogy így átörökíthető a következő generációk számára is.

20170818_123553.jpg

Tudásátadás

A hagyományokkal, már gyermekkortól kezdve kell megismerkedni, ezért is választottuk programsorozatunk fő pillérének az óvodás és kisiskolás korosztállyal foglalkozó szakembereket. Ahhoz, hogy megértsük múltunkat, meg kell ismernünk eleink ránk hagyott szellemi, tárgyi emlékeit, írott dokumentumait, szokásait, hagyományait, hiedelmeit. Programsorozatunk nem titkolt célja, hogy a résztvevők között önkénteseket találjunk e nemes feladat továbbadására. Hosszú távú célunk, hogy az általunk elkezdett munka segítse, ösztönözze a résztvevőket abban, hogy folytassák ezeket a tevékenységeket.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek és a fiatalok szakértő segítséget kapjanak ennek a területnek a megismeréséhez. Ezért rendszeres bemutatókat, gyakorlatorientált szakmai napokat szervezünk pedagógusoknak, óvónőknek, közművelődési és közgyűjteményi szakembereknek megyénkben és szerte az országban.

Célunk, hogy minél több szakembert ismertessünk meg tevékenységünkkel, s partnereink legyenek az oktatási intézményekben, művelődési házakban, könyvtárakban, múzeumokban. Minél több gyerekhez juthassanak el a magyar népművészetre jellemző formák, díszítmények.

 

MintaKINCStár játék típusai: Memória játék, dominó, Mátrixok, Illeszd a helyére! Bújtasd el! Nyomozz! Ragassz és színezz! Rakd össze! Lottó játék stb.

 

Vizuális játékok: papírdúc, színes indigó, különféle nyomatok, leporelló készítése stb.

MintaKINCStár program a nagyközönség számára:

A szakmai programok mellett nagy hangsúlyt fektetünk a „laikusokkal”, az érdeklődőkkel való találkozások lehetőségeinek megteremtésére, a program társadalmasítására. Találkozhattak már velünk többek között a pécsi Társasjáték Fesztiválon, az Érdi Magyarok Vásárán, a Hetedhét Hatvan Mesefesztiválon. Idén már harmadszor vettünk részt játékszigeteinkkel a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban. Ott voltunk a Várkert Bazár adventi, március 15-i és húsvéti programjain. Sikerrel mutatkozott be a Magyar Népdal Napján Martonvásáron. Ezeken a helyszíneken megtapasztalhatták, hogy az általunk kínált „játékok”, alkotó tevékenységek a rendezvényekre látogató magyar és külföldi vendégek számára egyaránt érdekesek, izgalmasak. A MintaKINCStár program a külföldi látogatókat a szokásostól eltérő módon, kicsit más szemszögből, aktív részvételt igényelve ismerteti meg a magyar kultúra egy szeletével. Ezt a fajta érdeklődést, nyitottságot tapasztalhatták meg 2017-ben Lengyelországban a Varsói Magyar Kavalkádon és a Pannonica Fesztiválon is. Programunk „legyőzve” a nyelvi kommunikációs nehézségeket aratott sikert a hozzájuk látogatók körében.

 mintakincstar.jpeg

Eddig zsűriztetett kiadványok, foglalkoztató fűzetek, játékgyűjtemények:

 

Hagyományok Háza – Népi Iparművészeti Osztály

 

MintaKINCStár Papírra hímezve                              MA 2320 2015

MintaKINCStár A fák                                              MA 2321 2015

MintaKINCStár Virágok                                          MA 2322 2015

MintaKINCStár Szűrhímzés                                     MA 2404 2016

MintaKINCStár Zsinórminták, fafaragások             MA 2405 2016

MintaKINCStár Úrihímzés                                       MA 2199 2017

MintaKINCStár Matyó motívumokkal                     zsűrizésre előkészítve

MintaKINCStár Miskakancsó és emberalakú butellákkal zsűrizésre előkészítve

 

A Hagyományok Háza gondozásában megjelent a Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát – Játékgyűjteménye és foglalkoztató kiadványa -  szűrhímzés és fafaragás motívumokkal c. anyagom.

 Köszönjük szépen!

 Néhány további cikk Zsuzsa munkásságáról:

Sevella Zsuzsanna megmutatja MintaKINCStárát

A fehérvári Sevella Zsuzsa játékai remekül fejlesztik a gyerekek képességeit

A fesztivál honlapja: www.nepmesefesztival.hu
A fesztivál Facebook oldala: Facebook/nepmesefesztival
mese_emblema_hatvan.png

 

 

 

 

A mesemondók köztünk élnek

Bemutatjuk a Meseszó Egyesületet, akik szervesen kapcsolódnak a Hetedhét Hatvan Népmesefesztiválhoz. Köszönjük az interjút Kovács Mariannának, a Meseszó Egyesület elnökének. 

Miként jött a gondolat, hogy megalakuljon egy mesemondó egyesület?

2007-ben a Hagyományok Háza első Hagyományos mesemondás tanfolyama után szinte azonnal felmerült néhányunkban a kérdés, hogy milyen formában tudnánk továbbra is együtt maradni mi, mesemondók, és hogyan tudnánk a mesemondással kapcsolatos céljainkat könnyebben elérni. Szóval, elgondolkodtunk, hogy össze kellene fogni, és ezt 2014-ben sikerült hivatalos formában is megtenni: megalakult a Meseszó Egyesület. 

meseszo1.jpg

Kik az egyesület tagjai?

Manapság annyi a mesemondó, mint égen a csillag. Köszönhető ez a Hagyományok Házának is, hiszen a tanfolyamok azóta is zajlanak, és köszönhető a divatnak is, hiszen manapság a mesével foglalkozni menő dolog.

Az egyesület tagjai gyakorló mesemondók, legtöbben elvégeztük a Hagyományok Háza által szervezett mesetanfolyamot, ez közös alapokra helyez bennünket. Mesélünk, mindenki járja a maga útját, de egymást segítve, akár együtt mesélve sokszor össze is kapaszkodunk. Ilyen esemény a Népmesefesztivál is.

Hány tagja van jelenleg az egyesületnek? Van-e feltétele a tagságnak? 

Most éppen 23-an vagyunk, de folyamatosan bővül a létszám. Nem, egyáltalán nem feltétel a tanfolyam elvégzése, két tag ajánlása szükséges ahhoz, hogy valaki tagja legyen az egyesületnek. Attól, hogy valaki elvégzi a tanfolyamot, még nem lesz jó mesemondó, sőt lehet, hogy egyáltalán nem lesz az. Rengeteg gyakorlás, tapasztalat kell hozzá, azért jó az egyesület tagjának lenni, mert ezeket a tapasztalatokat meg tudjuk osztani. Egymásnak is szoktunk mesélni, és utána megbeszéljük, mi az, ami egy-egy mesemondónak „jól áll”, és mi az, ami kevésbé. Összetartó csapat vagyunk.

meseszo4.jpg

A hétköznapi életben a mesemondáson kívül mivel foglalkoznak a Meseszó Egyesület mesemondói?

Az élet minden területén dolgozunk. Csak néhány érdekesebb a foglalkozásaink közül: vadőr, manager, meteorológus, grafikus. Többen más egyesületben is tevékenykedünk, vagy akár saját vállalkozást vezetünk.

Hogyan kapcsolódtok a fesztiválhoz?

A magunkénak érezzük, ezer szállal kapcsolódunk hozzá. Már az első fesztivál szerves részeként is ott voltunk Turán. Segítünk az előkészületekben, hiszen mindig jó, ha vannak körülöttünk, akik ötleteket adnak, elmondják a véleményüket. A program résztvevői vagyunk, egész nap, szinte folyamatosan mesélünk. Ahogy Pintér Zsolt, a fesztivál megálmodója, az egyesület alelnöke elmondta a legelején: az az elképzelése, hogy bármerre néz, mesehallgató csoportokat lásson. Két mesemondónk, Fleckenstein Anna és Kiss Ágnes boszorkánynak is felcsapott, mert a mesemondók játszani is szeretnek. Szerveztünk mesemondó-találkozót is, és az idén segítjük a szakmai napot is.

meseszo3.jpg

Hosszú évek óta jelen vagytok mesélésetekkel a Magyar Olvasástársaság által szervezett népmese-konferenciákon. A konferencia és a fesztivál kapcsolódik egymáshoz?

Természetesen. A konferenciákon előadásokkal, tanácskozásokkal az elméleté a főszerep, mellette mindig mesélünk is, tavaly például nem csak a konferencia helyszínén, hanem az egész városban meséltünk. A népmesefesztiválon a dolog gyakorlati oldalán, a mesemondáson és mesehallgatáson van a fő hangsúly, de hallhattunk előadásokat is, az idei évben pedagógus-továbbképzéssel bővül a fesztivál programja.

Van egy olyan mesei formula, amit leginkább a Meseszó Egyesület tagjaitól hallhatunk: „három nap, három éjjel, három szempillantás és még tíz perc…” Hadd kérdezzem meg, mi ennek a története.

Utaztunk Sepsiszentgyörgy felé a népmese-konferenciára, legyünk őszinték, nincs közel. Valahányszor megálltunk pihenni, megkérdeztem, mennyi idő múlva érünk oda. A válaszoktól elborzadva megkértem Gombos Péter kollégánkat, a továbbiakban mondja azt, hogy még tíz perc a hátralévő idő, ezzel csökkentse a távolságot. Így is volt. A konferencián, miközben meséltem, odaérve a „három nap, három éjjel, három szempillantás” formulához, egyszer csak valaki elkiáltotta magát, hogy és még tíz percet! Ez aztán az egész konferencia alatt megmaradt. Telt-múlt az idő. Nyáron a százhalombattai mesetáborba mindig hívok vendég mesemondókat. Egy alkalommal, amikor egyik mesetársam mesélt, én nem voltam a teremben. Órákkal később, amikor újra meséltem, egyszer csak ugyanennél a formulánál az egyik gyerek hozzátette a még tíz percet. Elcsodálkoztam, de mint kiderült, Ser Gergő barátom toldotta meg ezzel a meséjét. Így maradt, a gyerekek elterjesztették, beletették a mesébe, és mi visszük tovább, a mesével együtt, Hatvanba, a népmesefesztiválra is.

 meseszo2.jpg

A fesztivál honlapja: www.nepmesefesztival.hu
A fesztivál Facebook oldala: Facebook/nepmesefesztival
mese_emblema_hatvan.png

 

 

                                                                                                                                  

 

Roma mesemondók nyomában Varga Norberttel

Varga Norbert – feleségével, Liával – alapítója, koreográfusa és vezetője a füleki Rakonca néptáncegyüttesnek. 1989 óta járja a honi magyar tájegységeket, és kutatja a folklórhagyományt. Nemrégiben jelent meg Kígyótestvér című könyve – gömöri cigánymesékkel.

portre.jpg

Kígyótestvér című könyved a gömöri régió egyik kevésbé kutatott belső kistájára, a Gortva völgyébe kalauzol el. Mióta foglalkozol romungro folklórral?

Könyvemben a gömöri magyar cigányság elbeszélő hagyományával foglalkozom. Egész pontosan egy kiemelkedő képeségű elbeszélő, Balog Ernő REPERTOÁRJÁT mutatom be. A dél-gömöri romák és magyarok nem csupán egy közös élettér használói. Szájhagyományozott népi kultúrájuk is sokban azonos! Sőt, az egy-két generációval ezelőtti magyar paraszti történeteket manapság már csak egy-két cigány elbeszélő őrzi. Jó példa erre Balog Ernő szülőfalujának, Balogfalvának alapítási mondája. A falu magyarságának szóhagyományából már szinte teljesen KIKOPOTT ez a helyi emlék, melyet Balog Ernő még a történetmesélés fénykorát idéző teljességben tár elénk.

Miért pont a Gortva völgyét válaszottad kutatópontodul?

A mondahagyomány feltérképezése céljából jártam Ajnácskőn. Ahogy a faluba érkeztem, egy beszédes arcú, idős roma sántikált át a főtéren. Megállítottam, s kiderült, hogy nem helybéli. Már ott, az utca forgatagában sejteni lehetett, hogy nem mindennapi elbeszélővel van dolgom. A gyűjtői megérzés beigazolódott, s a találkozást számos néprajzi interjú követte Balog Ernő balogfalvai otthonában. Az első, többórás beszélgetést 2004-ben rögzítettem. Balog Ernő sokgyermekes, zenész cigány családból származik. Mivel tízen voltak testvérek, így már 11 éves korában munkát kellett vállalnia. Édesapja elszegődtette egy falubéli parasztgazdához tehénpásztornak. Ifjú leventeként német munkatáborba került, majd Sokolovban katonáskodott, hazatérve pedig a vasútnál talált munkát. Végül élete teljében visszatért az állatőrzéshez. Élete során többféle forrásból táplálkozó folklórtudásra tett szert. Tanult a családban, a rokonságban élő idős romáktól, tanult a faluközösség jó elbeszélőitől, a pásztorkodás során a vidék pásztoraitól, és merített ponyvairodalmi olvasmányélményeiből is. A cigányoknál a történetmesélésre a közös ünnepek és a virrasztás jelentette a legtovább fennmaradt mesélési alkalmat. A gömöri romungróknál a virrasztáson való mesélés a nyolcvanas évek során szűnt meg! A paraszti közösségeken belüli mesemondás pedig az ötvenes években.

04.JPG

Mitől válik a népmese cigány mesévé? Attól, mert róluk szól?

Sztereotip képzet, hogy a svédül mondott mese svéd mese, a románul mondott meg román. Mert mi van akkor, ha egy roma ember magyarul mesél? Valójában LÉTEZIK egy közös európai mesekincs, amiből minden nemzet a kedvre csemegézett – bizonyos témákat továbbgondolt, másokat elhagyott. A cigány mesemondók sajátja a tematikai specializálódás, ami a tündérmesék – a gömöri romunkróknál a „vitézes mesék” – népszerűségében nyilvánul meg. Vannak mesemondók, akik másfajta meséket nem is tudnak. Sajátos a cigányság mesei logikája is. A cigány mesék fontos eleme a kaland, a természetfelettiság, ám gyakran feltűnnek benne a hétköznapi élet mozzanatai is. Balog Ernő meséiben például a szegény lány egy fénykép segítségével szándékozik felkutatni hollóvá változott fivéreit, a szegényasszony Tündérországba jár koldulni, a hétfejű sárkány levélben küld üzenetet ellenfelének, és hasonlók. A könyv címe egyben utalás a Gömörben mindmáig eleven kígyókultuszra.

Vannak, akik sértésnek veszik a cigány besorolást. S vannak, akik nem.

Volt egy történelmi korszak, amikor a tót vagy oláh megnevezésnek még nem volt pejoratív kicsengése. Míg Magyarországon elterjedtebb a cigány megnevezés, addig nálunk, a szlovák nyelvben a roma a használandó. Ma a cigány alantasabbnak tűnik, még ha nem is annak szánjuk. Én mindkét alakot használom. Ez a kettősség jellemzi Balog Ernőt is, aki saját identitásáról így vall: „Cigánynak tartom magam, én nem mondom, hogy nem vagyok roma.”

02.JPG

Miért fontos számodra a mese?

Azért, mert a paraszti kultúra egyik lenyomata. Ezért indítottuk útjára a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet égisze alatt az Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondó Versenyt, amely idén már hatodszor kerül megrendezésre. Tavaly 380 jelentkezőnk volt, az idei népmesetanfolyamunkon pedig közel 100 pedagógus vett részt. Elsőként Nagy Olga erdélyi mesekutató fogalmazta meg, hogy a mese csak leírt formájában szöveg. Igazából képek egymásutánisága. Fontos szabály ez az előadás szempontjából! Képet látni és láttatni: ez a mesemondás lényege. A mai világ a vizualitásról szól, dőlnek ránk a kész képek. Ezért kell nap mint nap fejleszteni a belső mozit is! Európa számos országában egyre nagyobb teret hódít a „storytelling”, azaz történetmondás. A mai „stand up comedy” művelői ugyanazokat az előadói fogásokat alkalmazzák, amelyeket egy jó mesemondó is használt, mondjuk, egy tréfás mese elmondása során.

konyvborito.jpg

Jövőbeli terved?

Magyar Zoltánnal az utóbbi években a Mátyusföldtől az Ung-vidékig végeztünk kutatásokat. A népmondákat egy háromkötetes műben tervezzük közreadni. Ág Tibor és Agócs Gergely kiemelkedő népzenekutatóink, Takács András pedig kiemelkedő táncfolkloristánk. A honi mondahagyománynak ez idáig nem akadt saját kutatója. Zoli barátommal ezt a hiányt próbáljuk pótolni. Reméljük, sikerrel.

Varga Henrietta

 

 

A Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál honlapja: www.nepmesefesztival.hu
A fesztivál Facebook oldala: Facebook/nepmesefesztival
mese_emblema_hatvan.png

 

 

                                                                                 

 

Vár ránk a jókedv, az öröm és a kacagás

a Népmesefesztivál egy gyermekotthon vezető szemüvegen keresztül

 

Mai cikkünkben Orosz Istvánnét kérdeztük, aki a Hernádvécsei Gyermekotthon vezetője. Éva és a gyerekek évről évre 180 kilométert utaznak azért, hogy részesei lehessenek a Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál nyújtotta élményeknek. Idén is ellátogatnak hozzánk, így visszatérő vendégként köszönthetjük őket. Szeretettel osztjuk meg interjúnkat, amelyből kiderül, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak az elmúlt években és milyen várakozásokkal néznek az idei fesztivál elé. Számunkra az egyik legmeghatóbb dolog, hogy a hernádvécsei gyerekek maguk is elkezdtek mesélni...

kepevanenivel.jpg 

Eddig miden évben elhozta tanítványait a Hetedhét Hatvan Népmesefesztiválra. Milyen tapasztalatokkal és élményekkel tértek haza ezekről az alkalmakról?

A Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál minden évben valami mást mutatott és adott gyermekeinknek és az őket kísérő felnőtteknek is. A színvonal marad, a tartalom változik. Csalódni nem tudunk.

Tapasztalataink pozitívak voltak, élményeink sokrétűek és maradandóak. Gyermekeink aktív részvevői a fesztivál programjainak, ezáltal sokkal mélyebbre hat tudatukba és hosszú ideig emlegetik számukra kedves, megélt eseményeket, történéseket, személyeket.

Messziről érkeznek. Mi az a két-három dolog, ami a leginkább esszenciája ennek a rendezvénynek, amiért megéri ilyen hosszú utat megtenni?

Lakókörnyezetünkben Hernádvécsén ehhez hasonló rendezvény nincs. Ismerőseinktől hallottunk a Galgamenti Művészek Egyesület mesemondóiról, ők több alkalommal ellátogattak intézményünkbe. Gyermekeink nagyon élvezték az élőszavas mesemondást és ők maguk is kedvet kaptak ehhez.

20171214_113417.jpg

Ennek eredményeként mi magunk is szerveztünk Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek számára mesemondó összejövetelt, melynek nagy sikere van.

fenykep_klarikatol_mesem_2.jpg

A mesemondó fesztiválon résztvevő mesemondók és segítők nagy szeretettel, szinte ismerősként fogadják gyermekeinknek, akikben ezzel kialakul a valahová tartozás élménye. Család nélkül felnövő gyermekeink számára ez hatalmas kincs.

A népi hagyományok színes kavalkádja egy életre szóló élmény, ami helyszínről helyszínre sodorja a kíváncsi gyermekeket. A bábszínház, a gólyalábasok, a kézműves foglalkozások, a boszorkány tanya és az élőszavas népmesék helyszínei arra inspirálják gyermekeinket, hogy minél több helyszínen kipróbálhassák magukat, élményeket szerezhessenek.

Intézményünkben a népmesefesztivált minden évben megelőzi egy népmese, vagy szavaló verseny. Ennek nyertesei jutalomként vesznek részt a Hetedhét Hatvan Népmesefesztiválon.

A programok, a helyszínek átláthatóak, az azokon való részvételt a segítők munkája zökkenőmentessé tette, ami nagy segítség volt számunkra, így még élvezhetőbbek voltak a programok.

 

Mi volt a kedvence a gyerekeknek?

A gyermekek kivétel nélkül minden helyszínt élveztek. Nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a programokba. Nem csak szemlélői, de aktív résztvevői akartak lenni a történéseknek. Minden program maximálisan lekötötte őket és a helyszín hangulata mindannyinkat magával ragadott.

 

Melyek azok a pillanatok, amelyeket a mai napig emlegetnek a gyermekek?

A gyermekeink valamennyi helyszínen igyekeztek kipróbálni magukat. A Fabók Marcsi Bábszínházának Ördögverő jelenetét a mai napig emlegetik. A Gólyalábas figurák egy-egy gyermekünket bevonták előadásukba, s ez szintén nagy élmény volt. Kézműves foglalkozás alkalmával sípot készítettek, amit -a felnőttek örömére- a hazafelé a buszban órákon keresztül élvezettel fújták gyermekeink.

A tavalyi évnek a jurtában János bácsi élőszavas meséje még mindig eszükben van.

Emlegetik a lángost, az italokat és a rengeteg nevetést.

Zsolti bácsi lassan a Hernádvécsei Lakásotthonok kedves munkatársává válik, a gyermekeink családtagként üdvözlik minden találkozás alkalmával. Legutóbb lakásotthonunkban készült csoportképünk mai napig nagy becsben van.

 aszervezoazifjuvecseimesemondoval.jpg

Idén is ellátogatnak a Hetedhét Hatvan Népmesefesztiválra?

Nagyon szeretnénk, ha a fenntartónk idén is hozzájárulna ahhoz, hogy eljussunk a Hetedhét Hatvan Népmesefesztiválra. Gyermekeink már nagyon készülnek, de előtte még részt vesznek egy tavaszi versmondó összejövetelen is. Az előzőekben már említettem, hogy ennek nyertesei részt vesznek a fesztiválon. Ennek a ténynek inspiráló ereje van.

Milyen várakozással indulnak Hatvanba?

Izgalommal teli lélekkel várjuk a Június 9.-ét, amikor korán bár, de annál nagyobb lelkesedéssel indulunk Hatvanba. Némely gyerekek már tudják, hogy vár ránk a jókedv, az öröm, a kacagás és újra ennek a máshoz nem fogható rendezvény élményeinek részesei lehetünk.

 

A témában a következő bejegyzéseket ajánljuk:

Ahol a tánc és a mese az úr...

A hagyományok háza küldetése egybecseng a Népmesefesztivál céljaival

A fesztivál honlapja: www.nepmesefesztival.hu
A fesztivál Facebook oldala: Facebook/nepmesefesztival
mese_emblema_hatvan.png

 

 

                                                                                                                                  

 

A Hagyományok Háza küldetése egybecseng a Népmesefesztivál céljaival is

Szeretettel ajánljuk Szabad Boglárka cikkét arról, miként teljesíti be a Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál azt a célt, amelyet a Hagyományok Háza is küldetése részeként határoz meg. Bogi néprajzkutató, a Hagyományok Háza népmese szakelőadója, és nem utolsó sorban mesemondó. Köszönjük neki összefoglaló szakmai írását!

 bogi_szabad.jpg

2017 júniusában rendezték meg először a Hetedhét Hatvan Népmesefesztivált, mely - bár ilyen formában először valósult meg, – sok éves szakmai múlttal bír. A Hagyományok Háza már ezen első alkalommal, és idén, 2018-ban is a fesztivál legfőbb szakmai támogatója. Mit is jelent ez? Hogyan kapcsolódik az intézmény a Hetedhét Hatvan Népmesefesztiválhoz?

A Hagyományok Háza Alapító okirata szerint a Kárpát-medencei néphagyományok ápolására és népszerűsítésére hivatott, feladatai közé tartozik a népi hagyományaink élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrába történő átemelése, valamint a népi hagyományaink iránti bel- és külföldi figyelem felébresztése, folyamatos ébrentartása, a magyar illetve a Kárpát-medencei népművészet tárgyi és szellemi értékeinek népszerűsítése.

A hagyományos magyar népmese népszerűsítése, beépítése a formális és informális oktatási keretei közé illetve a népmeséléshez kapcsolódó kompetenciák és ismeretek fejlesztése is olyan célok, amelyekért a Hagyományok Háza dolgozik.

A Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál szervezői, az ott tevékenykedő mesemondók, kézművesek majdhogynem minden tagja vagy a Hagyományok Háza akkreditált vagy OKJ-es továbbképzésein végzett, esetleg e tanfolyamokon oktató szakember.

Mit is jelent ez? Egyféle minőségbiztosítást, garanciát a hagyományos műveltségnek, a népi kultúrának a fesztiválon megjelenő különböző területei kapcsán. Azok a mesemondók (többségében a Meseszó Egyesület tagjai), akik a fesztivál három napja során népmesékkel szórakoztatják a rendezvényre ellátogatókat, mind-mind a magyar népi kultúrában és a világ minden táján egykoron magától értetődően alkalmazott technikát, az élőszavas, improvizatív mesemondást képviselik. A mesélő ilyenformán nem egy bemagolt szöveget mond, de még csak nem is olvassa azt, hanem „fejből”, a mese történetének váza (szüzséje) mentén mondja el a népmesét. Felméri hallgatósága összetételét, (felnőttek, gyerekek, kik ülnek vele szemben, mi lenne a megfelelő mese?) a mesét folyamatosan a közönségéhez/közösségéhez, tehát a hallgatósághoz igazítja, és állandó  interakcióval él. Mindezt úgy teszi, hogy a magyar népmese stílus és szöveghű előadásmódjára törekszik, népmesei fordulatokat alkalmaz és szórakoztat. Maga a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület is a Hagyományok Háza tanfolyamából, a Magyar Népmese-Hagyományos Mesemondás 60 órás akkreditált továbbképzése inspiráló hatásából merítette a megalakulás ötletét. A végzett hallgatók, akik közül sokan már évek óta foglalkoztak mesemondással, úgy gondolták, nagyszerű ötlet volna egyesületi formába tömörülni és a szövegfolklór és a hagyományos mesemondás ügyét felkarolni, értékeit megismertetni a világgal.

Az említett tanfolyam a jövendőbeli mesemondók felkészítését a hagyományos mesemondás gyakorlati és elméleti oldalaira már több mint 10 éve kezdte meg, s ilyenformán jó alapokat adott nem csak a Meseszó Egyesület mesemondóinak későbbi tevékenységéhez, de az ország számos más pedagógusának, közművelődési szakemberének mindennapi munkájához is.

A Hagyományok Háza a népmesefesztivál előkészületeként szakmai támogatást nyújt a programelemek kiválasztásában, illetve - lehetőségeikhez mérten végrehajtásában, valamint biztosítja a Hagyományok Háza illetékes kollégáinak részvételi lehetőségét a programon.

Mindemellett támogatja a fesztivál lebonyolítását a népmese, néptánc, népi játszóházvezetői képzéseiben azzal, hogy a fesztivál programelemeit, mint hospitálási helyszíneket ajánlja és elfogadja.

28407294_10213344487784072_1626604605_o.jpg

Gyakorló mesemondóként, a Hagyományok Háza egyik népmese szakelőadójaként és néprajzkutatóként is bátran állíthatom, hogy a Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál programjainak kialakításánál a szakmai szempontokat maximálisan előtérbe helyezték a szervezők. A hosszú hétvége során megjelenő koncertek, a kézműves foglalkozások, a népi játszótér, a meghívott mesemondó mesterek és a szakmai előadások is bizton mutatják a Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál szervezésébe és megtervezésébe fektetett alapos munkát.

 

Szabad Boglárka

Hagyományok Háza

népmese szakelőadó

 

A fesztivál honlapja: www.nepmesefesztival.hu
A fesztivál Facebook oldala: Facebook/nepmesefesztival
Az eseményt a Facebook-on itt követhetitek!
mese_emblema_hatvan.png

 

Búcsúzunk Kallós Zoltántól

"Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ez a kultúra őrzött meg minket ezer éven át Európában, ezeket a hagyományokat kötelességünk éltetni és továbbadni a következő nemzedékeknek." /Kallós Zoltán, Kossuth- és Magyar Örökség-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő/

Szívünkben mély fájdalommal búcsúzunk Kallós Zoltántól, aki 2018.február 14-én, életének 92. évében távozott el közülünk. Az életét szentelte annak, hogy a magyar népi kultúra fennmaradhasson az utókornak, és elősegítse  őrök életre szóló kapcsolatok, barátságok létrejöttét a határon túl élő népművelőkkel.

2017_10_erdely_085.JPG

 

Alig négy hónapja, hogy még felkerestük Zoli bácsit otthonában. Ő irányított bennünket Ördöngősfüzesre, hogy "Drágát" -ő csak így szólította- felkeressük. Zoli bácsinak köszönhetjük, hogy a 2018-as Hetedhét Hatvan Népmesefesztiválon díszvendégként köszönthetjük Hideg Anna nénit, a népművészet mesterét, énekest és mesemondót.

2017_10_erdely_132.JPG

Ezen szavakkal írta alá a Kallós Múzeumban vásárolt Világszárnya Moldvai magyar népmesék című könyvét:

"Közös ügyeink cselekedetének jegyében! Válaszút 2017 Okt. hava Kallós Zoltán"

Szeretettel ajánljuk a Kultúrpart videóját Kallós üzenet címmel. 

 ********************************

A fesztivál honlapja: www.nepmesefesztival.hu
A fesztivál Facebook oldala: Facebook/nepmesefesztival
mese_emblema_hatvan.png

 

 

Ahol a tánc és a mese az úr... A Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál vendége lesz a Kuttyomfitty Társulat

Egyszer volt, hol nem volt, a Dunán is túl, 
ott, ahol a tánc és a mese az úr,
volt egy kis csapat,
a nevük Kuttyomfitty Társulat.
pgy_7322.jpg
Ez a mesebeli csapat is vendégünk lesz június 8-án Hatvanban, a Hetedhét Hatvan Népmesefesztiválon. Ezen a napon óvodai és iskolai csoportokat várunk. Előadásokkal, mesés feladatokkal várjuk a látogatókat. A fesztivál részleteiről ITT olvashattok.
A Kuttyomfitty Társulat két alapítójával, Dobsa Tamással és Dobsa Fodor Mónikával beszélgettünk.

Mi az amit szívesen elmondanátok a Társulatról?

Társulatunk 2011-ben alakult azzal a céllal, hogy olyan műsorokat mutasson be a zömmel gyermekek alkotta közönségnek, hogy a táncos élmény mellett néprajzi, zenei és irodalmi ismeretekhez juttassa őket. A Kuttyomfitty Társulat fő profilját a gyermekeknek készített műsoraink adják, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen műsorokat az idősebb korosztály is nagyon kedveli. A Társulatunk 2011-es megalakulása óta 13 műsort mutatott be, melyeket 4-től 99 éves korig ajánlunk mindenkinek. Ezekkel több mint 700 alkalommal léptek színpadra 8 országban. Műsorainkban, eddig egyedülálló módon, négy előadói eszközt használunk, a táncot, éneket, szöveget és a bábokat.

Kik a Kuttyomfitty társualat tagjai?

A társulatnak két állandó tagja van:
Dobsa Fodor Mónika: néptáncos, néptánc-pedagógus, a Népművészet Ifjú Mestere és Fülöp Ferenc-díjas táncos. 
Dobsa Tamás: néptáncos, néptánc-pedagógus,a Népművészet Ifjú Mestere, Martin György - és Fülöp Ferenc-díjas táncos.

Már az első -akkor még "Turán innen, Turán túl" néven bemutatott- fesztivál óta előadói vagytok ennek az eseménynek. Mi a véleményetek a népmesefesztiválról?

Fontosnak tartjuk, hogy a népmesének és a mesefeldolgozásoknak is legyen saját fóruma, így amikor 3 éve először hívtak meg minket, nagyon örültünk. A rendezvény gyerekközpontú, jeles előadókkal. Több ilyen fesztivál kéne.

Miért szerettek ide jönni előadást tartani?

Kellemes környezet, jó emberek veszik körül a fesztivált. A nézők is ezért jönnek ide és nem úgy mint egy falunapon, hogy megtűrik a népi előadókat.

Nagyon sok helyre eljártok, most már gyakori vendégek vagytok Ausztriában és Németországban. Hogyan fogadják ott a magyar népmesét, néptáncot? 

Nagyon jól! Azt is mondhatnák, hogy szomjaznak a népmese és a néptánc általunk képviselt előadásmódjára. 

Idén mivel készültök a Hetedhét Hatvan Népmesefesztiválra?

 Az elvarázsolt királykisasszony című népmesével :-)
pgy_7332.jpg
Köszönjük az interjút és szeretettel várjuka Kuttyomfitty Társulatot június 8-án, Hatvanban a Hetedhét Hatvan Népmesefesztiválra. Az osztálykirándulós napra még lehet jelentkezni, részleteket itt találtok!
A fesztivál honlapja: www.nepmesefesztival.hu
A fesztivál Facebook oldala: Facebook/nepmesefesztival
mese_emblema_hatvan.png
süti beállítások módosítása